Balaton
Kemping, első sátrazásom (tetszett!), T.-vel első közös nyaralásunk, meleg, dögmeleg (végre!, T. mondjuk kevésbé élvezte), fürcsi, eszem-iszom, hajó, Badacsony, pincetúra (Badacsony-túra helyett, de persze azért ez sem volt ellenemre), koncert, további szomjoltás (badacsonyi borból Balatonbogláron, szüreti napokon - élni tudni kell), tüzijáték(ból semmit nem láttunk), még-még fürcsi, én jól lebarnultam, T. meg jól leégett, tán egy enyhe napszúrást is kaptam, de lesz*rom, mert végre feltöltődtem napenergiával. Jó volt ott és együtt! Még sok ilyet akarok!
(Megjegyzés: A hervis-es óccsó sátor szar, széttörtek a sarkai, ahol ki kell támasztani, meg beleszúrni a cölöpöket, még jó, hogy nem dőlt ránk, vissza is vittem szépen a boltba. Véletlenül se vegyetek ilyet!)
Székesfehérvár
A következő utam (tönkrement) sátrastul, polifoamostul, enyhén napszúrásosan Székesfehérvárra vezetett csajozni. Ciccolina barátnőnk látott vendégül minket Márissal és úgy volt, hogy Szatír is jön, de rosszul érezte magát (lehet, hogy ő is napszúrást kapott, csak ő rendesen, mert ugye 40 kilósan mi más dolga van az ember lányának mint tűző napon ácsolni), ezért lemondta az utolsó pillanatban. Jenő (ő is lány) igazoltan volt távol tekintettel harmincikszedik hetes terhességére. Kiderült, a nők olyannyira emocionális bigyók, hogy a barátnők nemcsak hogy egyszerre mikulásoznak, hanem hogy egyszerre nem, vagyis egyszerre lesznek terhesek. Az első blikk ellenére ugyanis Ciccolina hasa nem az ura remek főztjétől gömbölyödik, valamint Szatír sem a napszúrástól émelygett. (Nekem persze nem pörögtek az agytekervényeim, mivel csak az kezdett gyanús lenni, hogy C. miért tért jó útra és miért nem cigizik.) Asszem, mostanában nem fogunk nagy zülléseket csapni. (Máris, te vagy az egyetlen reményem!) Persze azért "öröebódottá" van, mert jó felé repült a gólya, bővül a "bandánk", jön az utánpótlás, illetve a kormány most már biztosan a társadalom hasznos tagjainak tekinti barátnőimet. (Kedves társadalom, én még kicsit élősködni fogok rajtad, előre is elnézést kérek önzőségemért és haszontalanságomért). Amúgy sokat dumcsiztunk, tettünk-vettünk-ettünk-ittunk, tovább balatonoztunk (tovább barnultam). Jól voltunk tartva, na!
Olyan volt, mint régen a gimiben, amikor nyáron pár napot egymásnál vendégeskedtünk. Egyszerre repültünk vissza az időben és egyszerre szembesültem azzal, mennyire eltelt az idő. Az első gyámoltalan pasistírölésektől, járásoktól, berúgásoktól, epilátorvásárlásoktól (erről majd talán egy külön posztban...), kamaszkori anti-nő korszakunktól (erről is) kezdve az útkeresésen, észhez térésen, igazit megtaláláson át a családalapításig. Örülök, hogy mindezt velük együtt megérhetem (*könnycseppetelmorzsol*). Úgy tűnik, tényleg felnőttünk (illetve a saját magam ügyében most inkább nem nyilatkoznék). Megöregedni viszont sosem fogunk! :)
Bp
Mentem tovább udvarolni. (Amíg én henyéltem, T. szorgosan dolgozott.) Ingyen szauna volt a panelban 40 fokban, (bevallom a végére elegem lett a melegből), de nem ez volt a lényeg, hanem hogy nyár és együtt és pihi és együtt és csak úgy elvagyunk - együtt. És pihi.
Aztán most itthon (egyedül), a meleg enyült, végre fúj a szél, tisztul a levegő. A káosz az agyamban nem annyira, de legalább kevésbé kattogok.
Hasznos gondolatok jelentkezését várom! Aki tudja hol találom őket, azonnal értesítsen! Sürgős! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése