2014. május 8., csütörtök

Az utolsó második iksz

Tavaly óta úgy döntöttem, eztán utálom a születésnapomat. Öreg vagyok már én ehhez, nem tetszik a szembesítés, ennyi, nincs vita, punk-tum. A kedvesközeli facebook-os ismerőseim persze előszeretettel telespammelik jómagam és más kedvesközeli ismerősök üzenőfalát csupa jóindulatból. Ez már így önmagában is gáz szerintem, de a helyzetet lehet fokozni és a kedvesközeli ismerősök ezt előszeretettel meg is teszik. Tavaly a "nagy nap" reggelén posztoltam is egy Grumpy Cat-es mémet " I hate birthday" felirattal. A komoly aszociációs képességekkel rendelkező ismerőseim ezt ahelyett, hogy annak értelmeznék, ami (vagyis: utálomaszülinapomésneköszöntgessélfebazdmeg), azt gondolják, hogy ez biztos csak amolyan vicc, kisded női játszma, és ugyancsak elkezdik telefosni a falamat -az úgymond- jókívánságokkal.



Idén leszedtem a születési dátumomat, hogy BigBrother ne tudassa mindenkivel e jeles napot. Működött is volna, de elfeledkeztem egy apró részletről: nem tiltottam le az üzenőfalamat. Nagyon amatőr baki volt.
És akkor jött Máris, az én egyetlen és örök Márisom,a fehér kalapos hacker, és kitett a falamra egy -egyébként tök frappáns- születésnapi köszöntést. Na, ennyi kellett, disznók elé gyöngyöt hányni, és "máris" lila rózsákat találtam az üzenőfalamon. Előtte kommentekben -olyanoknál, akikre nem tudok haragudni- szintén tudattam álláspontomat, nem is annyira nekik, mint inkább a lilarózsásoknak szánva. Az info nem ment át, bár igaz, hogy nem írtam csupa nagy betűvel, felszólító módban, sok felkiáltó jellel a végén.

Jenő, Szatír, Cicciolina (csakmertaszőkétutálod!) levélben, telefonon, személyre szabottan felköszöntött. Márisé is tökéletes volt, a folyomány már nem az ő hibája. Szóval NEKEM szóló módon köszöntöttek fel ENGEM, ráadásul fészbúkos segítség nélkül is tudják fejből a születésnapomat. 

Én is az övékét.