A virággyilkos ajánlata

Kép forrása: http://fineartamerica.com/

"Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet." - szól a közismert mondás. Nos, ööö, ez alapján úgy tűnik, én rossz ember vagyok. Nem tudom, hol előírás az a nők számára, hogy fanatikus virágrajongók legyenek. Mert ez is beletartozik ugye a nő-sztereotípiába, hogy a nő az bizony mos, főz, takarít, csinos, fitt, határozott, szellemes, kiegyensúlyozott és természetesen odavan a virágokért. Mármint félreértés ne essék, nincs énnekem semmi bajom a virágokkal, de valahogy nem köt le az, hogy beszélgessek a szobanövényekkel, innen oda, majd onnan ide hurcolásszam őket, azt lessem mennyit eszik a drága, illetve éppen milyen totál lehetetlen helyre kívánkozna fényigénye szerint települni. Tisztelem, becsülöm azon nőtársaimat, akik erre képesek, de én nem vagyok ez a típus. Emiatt rendre kinyírom a (főként ajándékba kapott) virágokat. Nem szándékos, meg örülök is nekik, amikor megkapom őket, de én képtelen vagyok erre a kényszeres női macerálásra.

Kép forrása: http://www.ambius.co.uk/

Van azonban egy olyan csodálatos szobanövény, amit a magamfajta sorvadó lelkű, elfajzott nőknek találtak ki, ez pedig nem más, mint a zamioculcas! (Ahogy a kollégáimmal elneveztük: "nebasztassvirág".) Ez egy csodálatos, önálló, felnőtt lelkületű növény, nem akaszkodik erőszakosan a gazdájára, minden körülmények között feltalálja magát, sőt, megkockáztatom, hogy mazochista. Kifejezetten szereti, ha nem öntözöd, ha nem kap fényt, ha nem ülteted át. Csak hagyd békén és ő ezt fogja meghálálni. Lehetetlenség tönkretenni, még nekem sem sikerült, pedig sajnos nyírom ki sorra a virágaimat, csak a legstrapabíróbbak maradhatnak. (Illetve két ismerősömnek mondjuk sikerült eltenni láb alól a zamioculcas-át, de pontosan az agyonabajgatással.) 

Szóval a hozzám hasonló virág-sorozatgyilkosoknak szeretettel ajánlom a zamioculcast! Olcsó, mindenhol kapható (én a teszkóban vettem), mindemellett nagyon dekoratív jószág. Ez az első virágom, amit igazán szeretek. Mert nem holmi kényes úri kisasszony, hanem inkább amolyan tartással rendelkező, talpraesett, önálló modern teremtmény! Éljen soká a zamioculcas!